Amikor tele a puttony.... a Rozi kimenős!!!!!

Van nekem egy történetem...

azt hittem, már a múlté....

Amikor a fiúk még valóban fiúk voltak, vagyis nem kész

fiatalmeberek, mint most, megesett, hogy a dolgok ide-oda estek

(értsd: itt egy ruha, ott egy ruha, itt egy pohár, ott egy tányér),

s még boldog voltam, ha legalább a megoldás közelébe - vagyis a

szennyestartó, mosógép, mosogatógép közelébe.

Aztán fel kellett őket világosítani, hogy a háztartátunkban

nincs "cselédlány" alkalmazva, így lett egy szállóige:

"A Rozi kimenős".

 

Cselédlány azóta sincs, így a szállóige ismét minden napos

lett, mivel a koszos edények jó esetben a mosógatóban

gyülekeznek.

De kérdem én, miért nem tudják berakni a mosogatógépbe?

És miért kell ezt minden nap megkérdezni?

Hát félbehagytam mindent, és megszületett a figyelmeztető

képecske a mosogatógép fölé!

(Kb. 10 évvel ezelőtt volt egy ugyan ilyen szöveggel, bár

más konyhában, más mintával.)

 

Ha így sem lesz rend, akkor lázadás lesz! :)

 

***

 

Az eredeti színeket kissé módosítottam, hogy a mostani konyhánkhoz

jobban illeszkedjék.

 



Fehér nyakpánt - egy elegáns hölgynek

Egyik kedvenc hobbim a gyöngyfűzés. Sok-sok karkötő, medál, nyaklánc készült el az

elmúlt időben. És vannak sokan közülük, akik most már kedves vásárlók

kedves ékszerei lettek. Nemrég egy idősebb hölgy nézte meg az aktuális

kínálatot, s sóhajtozott nagyokat, mert rég áhított fehér nyakpántot nem talált közöttük.

Varrt ugyan magának egyet szép hófehér selyemszatén szalagból,

de nem pótolta a hiányérzetet. A hölgy így megrendelte - egy karkötő mintája alapján -, én

elkészítettem.

 

A fotókon nem látszik, de a szélét némi ezüst gyöngy is díszíti. (Felpróbáltam, pszt!

nagyon elegáns, pedig amikor meghallottam a megrendelést, nagyon unalmasnak

találtam az ötletet.... fehér, tiszta fehér?! De bízni kell a megrendelőben! Fogok én még ilyet

készíteni magamnak - talán még feketében is... és hozzá karkötőt... ha már lúd...)

 

 



Virágok és könyvek

Sokáig váratott a befejezésre, de tavasszal végre elkészült,

s bár a témája miatt nagy buzgósággal kezdtem el, végül

hónapokig árválkodott az egyik hímzős kosárban.

Illik felszámolni az elmaradásokat, így a befejezés mellett

döntöttem.

 

Egy jó kis keretet kell még hozzá találni...

 

... nekem meg egy jó könyvet és megyek is olvasni,

 

vagy hímezni?



Nyár, nyár, nyár

Nyár, virágok, könyvek...

 

 

... és rózsák

... és színes virágok...