Kis gyermek korom óta "birtoklok" egy érdekes textíliát... sokáig kedvenc babám takarója volt, majd évekig, évtizedekig várta jobb sorát a szépen összehajtogatott asztalterítők, konyharuhák között megbújva, de nem elfelejtve! Első ragaszkodásom pecsételt bennünket valójában össze: egy napközis tanárnőmnek csillant fel a szeme, amint észrevettem a babám "takaróját". Nevezzük nevén az eseményt: megpróbálta megszerezni a "kincset" egy tudatlan kislánytól. De a kislány ragaszkodott hozzá - még egyáltalán mit sem tudva "értékéről", csak megsejtve egy felnőtt sóvárgását valami után, ami addig az övé volt...
Ez az én "Anna 1875"-ös mintakendőm... Hát nem egy mai darab! Felnövekedve, s egyre jobban elmélyülve a kézimunkák rejtelmeiben, illetve történelmében értettem meg, hogy mi is valójában az én baba-takaróm. Egy XIX. századi mintakendő!!! Átvészelve világháborúkat, költözködéseket, kitelepítést, egy tisztes nagypolgári család elszegényesedését, megérte a XXI. századot is. Most már tudom, hogy nem babatakaró - de egy keresztszemezni szerető, alkotni vágyó/tudó hölgy munkája, minta-bibliája.
1 megjegyzés:
De, szép.
A horgolásaid is tettszenek.
jó nálad szétnézni.
Megjegyzés küldése